Gyermekszegénység: Magyarország szégyenkezhet

A magyar gyerekek 35 százalékának komoly anyagi nélkülözést kell elviselnie. Magyarország az igazságtalanság és a gyerekszegénység országa – írja Pogátsa Zoltán legújabb bejegyzésében. A német Bertelsmann alapítvány az utóbbi években rendszeresen elkészíti az Európai Unió országainak listáját társadalmi igazságosság szempontjából. Magyarország folyton a lista aljára kerül, idén csak Románia, Bulgária, illetve Görögország volt rosszabb társadalmi igazságosság szempontjából.

A legújabb lista azt mutatja, hogy hazánkban különösen drámai az egyik komponens, a gyerekszegénységet jelző mutatónk: 2008-ban a 24,4 százalékuknak kellett szembenéznie komoly anyagi nélkülözéssel, 2014-ben már 35 százalékuk járt így. Minden harmadik magyar gyerek kénytelen nélkülözni a fejlett világban alapvetőnek tartott javakat.

A hozzánk hasonló gazdagságú országok körében is kifejezetten rosszul állunk a nélkülöző gyerekek arányát tekintve. Az UNICEF új deprivációs indexe szerint a fejlett országok sorában a leghátsók között kullog Magyarország, de még régiós összehasonlításban is gyatra eredményeink vannak.

Mik ezek?

Minden harmadik gyerek nélkülözőnek számít ma Magyarországon, a 18 éven aluli magyarok 31,9 százaléka ugyanis nem fér hozzá a fejlett országokban használatos erőforrásokhoz, vagy nem tudja kielégíteni az ilyen országokhoz mért szükségleteit – derül ki az ENSZ gyermekjogi szervezete, az UNICEF által  Budapesten is bemutatott jelentésből. A fejlett gazdaságok gyermekjogi helyzetét vizsgáló Innocenti kutatóközpont a gyerekszegénység mérésére egy 14 pontból álló listát állított össze. A lista tartalmazza a fejlett országokban elvárható szükséglet kielégítéseket, és azokat az erőforrásokat, amelyekhez a gyerekeknek hozzá kellene férniük. Nélkülözőnek az a gyerek számít, aki a 14-ből kettőhöz, vagy többhöz nem fér hozzá.

A deprivációs index pontjai

1. napi háromszori étkezés
2. legalább naponta egyszer hús vagy hal, vagy ezek vegetáriánus megfelelője
3. minden nap friss gyümölcs és zöldség
4. a gyerek életkorának és értelmi szintjének megfelelő könyvek megléte (nem számítva a tankönyveket)
5. eszközök a szabadban végezhető szabadidős tevékenységekhez (bicikli, görkorcsolya, labda, stb.)
6. rendszeres szabadidős tevékenység (például úszás, hangszeren játszás, részvétel ifjúsági közösségekben, stb.)
7. szobában használható játékok (legalább gyermekenként egy, beleértve az oktató játékokat, az építőkockákat, társasjátékokat vagy számítógépes játékokat)
8. pénz az osztálykirándulásokon, és egyéb iskolai rendezvényeken való részvételhez
9. csendes, megfelelő méretű és megvilágítású hely a házi feladat elkészítéséhez
10. internetkapcsolat
11. néhány új ruha (ne mind használt legyen)
12. két pár megfelelő méretű cipő, ezek közül az egyik bármilyen időjárási viszonyok között viselhető
13. a barátok időnkénti meghívásának lehetősége, azért, hogy a gyerek otthonában játsszanak és egyenek valamit
14. a különleges események (például születésnap, névnap, vallási ünnepek) megünneplésének lehetősége

Az adatok szerint a felsorolt pontok közül legalább kettő nem teljesül Magyarországon a gyerekek 31,9 százalékánál. Hazánk ezzel a vizsgált fejlett országok közül a lista végén kullog. Ennél rosszabb mutatója csak Bulgáriának és Romániának van, igaz, előbbinél a gyerekek 56,6 százaléka nélkülözik, míg a sereghajtó Románia esetében egészen kirívó arányban, 72,6 százalékban szenvednek hiányt a gyerekek a felsorolt pontok szerint legalább kettőnél több esetben.

A jelentés készítői felhívták a figyelmet: egyes Magyarországhoz mérhető gazdagságú országok jóval jobb helyezést értek el a listán, amely azt jelzi, hogy egy nemzetgazdaság teljesítménye nem feltétlenül határozza meg azt, hogy a gyerekek milyen arányban kénytelenek nélkülözni az életkorukhoz mérten alapvetőnek tekintett javakat. Az UNICEF Magyar Bizottsága szerint az elkövetkezendő évek feladata lenne egy olyan társadalmi párbeszédet kezdeményezni, amelynek révén Magyarország is megtalálhatja azokat a pontokat, ahol – egyéb források bevonása nélkül is – javíthat a helyzeten.

Mindez már csak azért is szükséges lenne, mert Magyarország GDP-jéhez képest kifejezetten sokat költ családtámogatásra, és a gyermekjóléti intézményekre – a jelek szerint meglehetősen gyatra hatásfokkal. A felmérés rámutat: a fejenkénti 13 ezer és 25 ezer dollár közötti GDP-t felmutató országokban (ide tartozik Magyarország is, viszonylag magas, 20 ezer 275 dollárral) magasnak számít a magyar érték. Ebben a kategóriában a nálunk némileg „szegényebb” Lengyelország, és Észtország is jobban teljesít, és a közel azonos szinten álló Szlovákia értéke is irigylésre méltó innen nézve.

Kikből lesz a nélkülöző?

A kutatás rámutat azokra a tipikus rizikófaktorokra is, amelyek összefüggésben állhatnak a nélkülözéssel. Az egyik legszignifikánsabb kockázati tényező a szülők alacsony iskolai végzettsége. Magyarországon például a 8 általános végzettségű, vagy ezt sem elérő szülők esetében a gyerekeknek nagyjából csak 25 százalék esélye van arra, hogy elkerüljék a nélkülözést. Hasonlóan erős tényező a munkanélküliség is, ahol egyetlen kereső sincs a családban, ott 64,4 százalékos eséllyel nélkülöznek a gyerekek. Különösen riasztó az, hogy azokban a családokban, ahol csak az egyik szülő neveli a gyerekeket, Magyarországon 47,3 százalék eséllyel nélkülözik a gyerekek valamelyik alapvető szükségletüket, míg ez Norvégiában és Svédországban az öt százalékot sem éri el.

A negyedik rizikófaktor, a bevándorló származás viszonylag kisebb szerepet játszik Magyarország esetében, ám Nyugat-Európában jellemzően az ilyen szülők gyerekei is szükséget szenvednek a felsorolt pontok valamelyikében.

Komoly anyagi nélkülözés a gyerekek körében
Fotó: Eurostat, Bertelsmann Stiftung

Ha ez nem lenne elég, szintén drámai a gyerekek életszínvonal esélyeit bemutató indikátor: már 2008-ban is csak Romániában és Bulgáriában kellett több gyereknek szembenéznie társadalmi kirekesztettséggel. Akkor ez a 34,1 százalékukat jelentette, majd az arány a Fidesz kormányzása alatt 43 százalékra romlott (Románia és Bulgária továbbra is mögöttünk áll).

Élelmiszergyűjtést szervez a Gyermekétkeztetési Alapítvány (GYEA) számára az egyik budapesti bevásárlóközpont, a jótékonysági gyűjtőakcióval mélyszegénységben élő gyermekeket támogatnak.

A Jamity elnevezésű gyűjtőakcióban a Camponában elhelyezett gyűjtőpultnál várják az adományokat. Az angol lekvár (jam) és jótékonyság (charity) szavak összeolvadásából született akció célja olyan tartós fogyasztási cikkek felhalmozása, amelyeket a GYEA bármikor szétoszthat a rászoruló gyerekek és családjaik között - közölték a szervezők.

Magyarországon több mint 20 ezer gyermek él mélyszegénységben, az alultáplált kiskorúak száma meghaladja a százezret. Nekik és családjuknak egy csomag liszt, cukor, konzervek vagy tészták és a karácsonyfa alá való finomságok is hatalmas segítséget jelentenek - olvasható a közleményben.

A GYEA kiemelkedően közhasznú szervezet, amely segíti a mélyszegénységben élő gyermekeket és családjaikat valamint az iskolán kívüli képzésben is támogatást nyújt. Emellett gondoskodik arról, hogy hétvégeken és iskolaszünetben is jusson ebéd a rászorulóknak.

Mit tudunk a gyermekszegénységről?

• A gyerekek jelentős százaléka él segélyezési küszöb alatti  egy főre jutó jövedelemmel rendelkező háztartásban.
• A gyermekek relatív szegénységi rátái meghaladják a népesség más korcsoportjainak szegénységi rátáit
• A gyerekek jelentős százaléka a népesség legrosszabb jövedelmi helyzetű csoportjaihoz tartozik.
• A legnagyobb szegénységi kockázattal a kisgyerekek (0-2 év), a többgyermekes családban (3 és több gyermek), illetve az egyszülős családban élő gyermekek rendelkeznek .Mit tudunk a gyermekszegénységről
• A roma gyerekek körében jelentősen magasabb a szegénységi ráta mint a nem-romák körében.
• A jövedelmi szegénységben élő gyerekek helyzete nem tárható fel az őket nevelő háztartások adatai alapján.
• A gyermekszegénység, akárcsak a szegénység általában, többdimenziós jelenség: a szegénység különféle dimenzióinak halmozódása együtt jár a gyermekek egészséges pszicho-szociális fejlődésének veszélyeztetettségével.

(Forrás: UNICEF/2012,HVG,VG,MTA kutatás)